Már
régen
készültem kimenni a
Rákoskeresztúri
temetõbe, és megnézni a 301-es
parcellát. |
||
Korán volt még, így csak egy temetési menettel találkoztam – viszont láttam több helyen, hogy a sírásók dolgoznak, vagy már a hantok szélén beszélgetnek. |
||
Ilyen az odavezetõ út: Elfelejtett régi sírok : |
Temetőtérkép
Főbejárattól a 301-es
parcelláig. |
|
|
A
térképen látható, hogy ez a része a
temetőnek a bal legfelső sarokban
van. A 265-ös parcellánál az ember azt hiszi, nekimegy a kerítésnek. Na, ott kell balra ráfordulni, egy viszonylag keskeny, - de most már – betonozott útra, ami ma teljesen kihalt volt. Ide
nem hallatszik be a város zaja, néha kutyaugatást
hallani,
mint a faluvégeken. Az ember feje felett – egészen
alacsonyan – elhúz egy-egy
repülő, de senkivel nem találkoztam innentől az
egész úton. Két oldalt
áthatolhatatlan sűrű vadon nőtt erdő, egy-egy nagyobb fa,
és a teljesen sűrű
aljnövényzet. Később a magasfeszültségű
vezeték alatt erdőirtás, és ott egy kicsit
a fű is lekaszálva. Madárdal és béke! |
|
Azután
egy
tisztás, kis hantokkal, amiken a felirat jelzi, hogy mely
évben lejárt – és meg
nem hosszabbított - sírokból hozták ide a
hamvakat. Ez a terület le van
kaszálva, a hantok megközelíthetőek, de a
feliratokat igencsak kikezdte az idő. Aztán,
az út
mellett kétoldalt csak az erdő. Lehet
látni,
hogy valamikor ez a temető élő része lehetett, de
mára már csak, egy két
elfelejtett, masszívabb építésű
sír
látható az út mentén, és beljebb a
sűrűben. Aztán –
jó félórás
út után szélesebb lett az irtás, és
lehet látni, hogy itt autók parkolására
számítanak. STOP tábla, sorompóval.
Még egy útforduló, és ott a kopjafa –
erdő. |
Besüt a nap a fák közé, és messzebb egy "árva" sirhant. |
Ide már be se lehet menni, olyan sűrű a növényzet. Mikor járhatott ott valaki? |
Nagy lebetonozott tér, - talán az október 23.-ai ünnepség megtartásához. És körben megkopott nemzetiszín szalagokkal kisebb, nagyobb faragott oszlopok, a földön szétszórva márványlapok, nevekkel. A másik oldalon faragott oszlopok sora egyiken nagy piros szívvel (kié lehet??) : |
Középen, - márványlapján elszáradt koszorúkkal - Nagy Imre és a Névtelenek sírhantja. Sírhantok szinte nincsenek, a
márványlapok a föld szinén
Szinte
meglepődtem amikor ezt a rohamsisakot
ábrázoló
|
|
A másik oldalon, nagy
márványtáblákon sorakoznak a nevek, |
||
A központi nagy tábla lábánál van ez a kis
márványtábla a földön: Erről nem hallottam! Ez mit jelenthet??? |
Amíg körbejártam, egy idősebb úr érkezett egy gyerekkel. Talán egy nagypapa mesélt azokról a napokról az unokájának. Én is emlékeztem! |