R E C S K A   F E R E N C     SCH R Ó T H   M Á R I A
                                                                                   (1885 - 1933)                                        (1894 - 1981)                                                       1914

Recska Ferenc            Schróth Mária                Recska Ferenc és Schróth Mária esküvõ

                           Gyermekek:     Gizella,  Jolán

   
 

Gizellának (Dédikének) az Édesapjával nagyon jó, bennsõséges kapcsolata volt. Sokszor mesélte, hogy serdülõ és nagylánykorában, esténként a bolthoz, eléje ment és együtt sétáltak haza. Ezek az esti séták a bizalmas beszélgetések lehetõségét adták, mert Édesanyja fõleg az anyagiakkal törõdött, és nagyon "spórolos" volt.

Ez a levél feltehetõen Szarvasra, a "prepa"  (tanítónõnek tanuló diák) Gizellának íródott. 
A levelet (Zsuzsa és Emõke szerint) Édesapja kezdte el írni, Édesanyja folytatta - a hasznot igérõ látogatásra való felhívással - és Édesapja fejezte be, a titokban mellékelt zsebpézzel kiegészítve. ( A levelet Zsuzsa találta Dédike hagyatékában 2007-ben)

 Recska Ferenc katolikus vallású volt és az evangélikus többségû falu nagyon nehezen fogadta be.

Mikor evangélikus feleségével a templomba elment, onnan "szinte kinézték".

A HANGYA boltot vezette, és az nagyon rosszul ment, mert a falu inkább a "katolikus" boltban vásárolt.
A nagy válság idején 1928-29-ben a bolt tönkrement. Ezután próbált új szatócs boltot nyitni Dunakeszin, de abba is belebukott. Akkor visszaköltöztek Soltvadkertre.
Tehetetlen kétségbeesésében öngyilkos lett.

Recska Ferenc édesapja :Recska András (1854- )  csizmadia mester

Születési hely, idõ  Zsitvabessenyõ-Érsekújvár
Szülei:  Recska Gábor (Retska Gábriel),  Kovács Teréz (Kováts Terézia)
Házasságkötés  Noszkai(Horkai?) Máriával   (1863 - 1882)
Házasságkötés  Fekete Máriával,  Érsekújvár 
Gyermekek  Ferenc,  Margit, István *

 

Recska András születési anyakönyve itt látható. A szülõk neve nem egyezik a késõbbi írásmóddal.

A születési hely egyes iratokban eltérõen,  Bessenyõ, Zsitvabessenyõ és Érsekújvárként is szepel. Feltehetõen Bessenyõ késõbb Érsekújvár része lett.

A második házasságáról 1924 ben kiállított bizonyítvány itt van. Hogy ezeket az iratokat miért szerezték be 1924-ben, azt nem tudni.

Recska András halála után, mesterségét lánya Recska Margit folytatta, ami a csizmadia céhben elég nagy feltünést és csodálkozást váltott ki. 

* Recska István  leszármazottait Dédike kereste. Levelet írt a pozsonyi telefonkönyvben szereplõ Recska Istvánnak, de választ nem kapott. Õ - a lebeszélés ellenére is meg volt gyõzõdve, hogy nem névrokonoknak, hanem  családjanak leszármazottainak küldte a levelet.


 Schróth Máriát 1894. július 8.-án a nagybátyja, Schróth Péter evangélikus lelkész keresztelte meg a Soltvadkerti evangélikus templomban.

Az esküvõi kép a soltvadkerti családi ház (Arany János u. 13.) udvarán készült.

Ebben a házban volt a Schróth család kékfestõ mûhelye, és ebben a házban született Recska Gizella. A háttérben látszó ablak, annak a szobának az ablaka, ahol a Recska lányok gyerekkorukban a legtöbb idõt töltötték.

Schróth Mária gyerekkora elég nagy szegénységben telt el, így õ nagyon "spórolos" volt. Mikor én (Emõke) nála nyaraltam 3-4 éves koromban, akkor ide adott nekem egy kis feketekávét cukorral egy kis csészében, hogy keverjem ki - mint otthon a kakaót szoktam. Én rájöttem, hogy valami nem stimmel és azt mondtam: "Nagymamám, te csacsika, hisz ez csak feketekávé!"
Általában észrevettük - mi unokák - az ilyen turpisságokat, és szóltunk is miatta.
Hagyományos sütemény volt nála  a "krencli ",  amit sokszor emlegettünk némi iróniával.

Schróth Mária édesapja  SCH R Ó T H     H E N R I K  (1854-1929)