(Minden kép katinntással nagyítható)

2017 októberében ismét sétáltam a Rákoskeresztúri temetőben
                 

Már régen készültem újra kimenni  a Rákoskeresztúri temetõbe. 
Már sürgett az idõ, mert nem biztos, hogy a szép õszi idõ még sokáig kitart.
A múltkor alig találtam oda a 301-es parcellához, de most már végig kitáblázott uton mehettem.
Szinte minden elágazásnál van jelzõtábla. Pl.: ilyenek:  (Igaz, hogy ez a tábla meg szájbarágós, hiszen ezek a parcellák egymás mellett vannak.)    A temető végénél - ahol le kell térni a 301-es felé - rendőrségi autó, temetőőrök is vigyázták az utamat és még köszöntöttek is.....
  A temetõ egyébként most gyönyörû, õszi szinekben pompázik.

---

Délelőtt volt, az utak szinte teljesen  üresek, és a temetői csendet csak a sűrűn zajongó repülők, és madárdal zavarta meg... 

                                              Virágosok a bejáratnál........               meg a csendes, üres utak, és hallgatag sírok.......                            Elgondolkodtató.

Ilyen végtelennek tűnő utak visznek a 301-es parcella felé.  Az út közepe táján van az a parcella, ahová a felszámolt sírok maradványait áthelyezik. Most már nem dűlöngélő fejfák, hanem  emlékművek "EMLÉKEZNEK"                       De van itt ilyen sír is - friss virágokkal. Hát egy szál virággal való megemlékezéshez, jó nagy sétát kell tenni....                          Itt biztosan egy volt  református alussza örök álmát:                                                                             "Inkább becsületben meghalni,                                                      mint becstelenül élni"   - sírfelirat

Az utat mindkét oldalon régi, erdős parcellák szegélyezik. Némelyikben már nincsenek ott a sírok,    máshol viszont ott árválkodnak a düledező, romos emlékművek, néhol már csak a pici, füves, fákkal  benőtt dombok jelzik, hogy ott még "nyugszik" valaki.....             Mi táplálja ezt a fát?       Itt sok sir megközelithetetlen  az elvadult erdőtől.                     Mégis találunk friss virágot, ott ahol nem is gondolnánk :        Viszont egy szemetes mellékút végén ott csúfoskodik a rengeteg temetői szemét,     a málladozó  koszorúk, a hervadt virágokkal, a sok papir és műanyag......                                                                                                       Nagyon szomorú látvány......

A 301-es parcella környékén is elvadult erdőben "sírnak" a sírok.                                 Szétszórt kövek, de a fejfák még állnak.....már ahol állnak.....                                                                                                      mert sok helyen már átvettte a hatalmat a növények élete........

 Viszont a 301-es parcella környéke szépen redezett. A nagy betonozott "esemény tér", a "Halálmű" - a maga 5300 négyzetméterén - változatlanul
 áll.  Az ismertető és tájékoztató táblák  útbaigazitanak, mit hol találunk a "Nemzeti Gyászpark " látogató központjában. Sőt ottjártamkor személyzet is fogadta a látogatókat, és filmvetitésen lehetett megnézni a máig ható 1956-1989-es történéseket.
 A látogató központról  (katt) itt kis filmek adnak részletes tájékoztatást, a kialakítás történetéről és arról amit érdemes megnézni.
                                                                                                                                                     Ez a "Nyitott sír", tetején az 1956 mm magas Rusztikus Kő-vel.

        

Ottjártamkor többen éppen sírokat látogattak.   A sírok kőlapjain virágok, frissek és    hervadozók.   Feltünt, hogy több síron friss, fehér szekfű  hirdette az emlékezést:

Tóth Ilona  sírja

A sírok területe szépen   füvesített, gondozott.  Az ember óvatosan jár, figyelve hová  léphet. Messziről nézve a sok kopjafa erdőnek hat.... És a kölapok között vannak  különleges "fejfák" is.

Mennyi ÉLET......a korosztályom....

  A terület nem volt kihalt. Kisebb csoportok sétáltak, és  emlékeztek. Néhány sírnál hosszasan álltak.... A látogatóközpontban is voltak érdeklődők. Ott a helyről szórólapot is lehetett elvenni, és voltak a forradalommal foglalkozó kiadványok is.  Udvariasan, engem is megszólított egy fiatalember, hogy szivesen beszél nekem az 56-os esemémyekről......de én inkább elfogadtam egy szórólapot és továbbsétáltam....        
 
     

A falakon poszterek, és két helyen   lehet a korabeli eseményekről   filmeket nézni. Egyébként mosdó   és pihenő székek is igéynbe vehetők.

Ezt a megemlékező táblát megtalálva, számomra nagyon különösnek tünt, hogy 1994-ben  hogyan  tünhetett el valaki. Azt hittem akkor már biztonságban éltünk....             Budapest, 2018 január.